Véget nem érő rakétázás & Oferet Yecuká

Ismételt palesztin rakétatámadás

Izrael gázai övezeti csempészalagutakat bombázott

Csempészalagutakat bombáztak szerdán izraeli harci repülőgépek a gázai-egyiptomi határon azt követően, hogy a palesztin területről ismételten két rakétát lőttek ki Izrael déli részére - közölte az izraeli hadsereg.

Sem a Rafah környékén végrehajtott légicsapásoknak, sem a rakétatámadásnak nem voltak áldozatai. Az izraeli hadsereg hét alagút bombázásáról számolt be.

Az alagutakban dolgozó palesztinok még a bombázások előtt kimenekültek, miután társaik észrevették, hogy az egyiptomi katonák visszavonulnak a határról, feltehetően azért, mert Izrael előre figyelmeztette őket - nyilatkozták palesztin biztonsági illetékesek.

A légicsapások előtt néhány órával két palesztin rakéta csapódott be Izrael déli térségére. A rövid hatótávolságú rakétákat a Gázai Övezet északi részéből lőtték ki. Az egyik lövedék lakatlan területre hullott, a másik egy úton csapódott be Sderót város közelében.

Izrael szerint a palesztinok újjáépítették az egyiptomi-gázai határ alatt húzódó alagútrendszert, amelyre az Izraeli Légierő több száz csapást mért a gázai övezeti offenzívában.

Emlékeztetőül: a december 27-én indított, 22 napig tartó izraeli hadművelet egyik célja az volt, hogy végetvessen az Izraelt érintő, időtlen idők óta tartó palesztin rakétatámadásoknak. A különféle áruk mellett a csempészalagutakon át jutnak el fegyverek - köztük rakéták is - a Gázai Övezetbe, amióta Izrael szigorított a palesztin terület zárlatán. Izrael azután rendelt el teljes zárlatot, miután a Hamasz 2007-ben kizárólagos ellenőrzése alá vonta az Övezetet. Az izraeli intézkedésekkel párhuzamosan Egyiptom is korlátozta a ki- és belépéseket a palesztin területtel közös határán.

.

Elkerülhetetlen

Cipi Livni újabb gázai műveletet emleget

Cipi Livni izraeli külügyminiszter szerdán arra figyelmeztetett, hogy újabb gázai övezeti katonai művelet következne be, ha folytatódna a Hamasz által ellenőrzött palesztin területre irányuló fegyvercsempészet.

"Ha a Gázai övezetbe irányuló fegyvercsempészet folytatódik, elkerülhetetlen egy újabb, védelmi célokat szolgáló izraeli hadművelet, ezért a nemzetközi közösségnek minden törvényes és hatékony eszközt meg kell találnia a csempészés megakadályozására" - mondta Cipi Livni, miután találkozott Markosz Kiprianu ciprusi külügyminiszterrel.

"Iránnak (...) be kell szüntetnie a fegyverek csempészését a Hamasz számára, amelyet nemzetközi megállapodások megsértésével folytat" - hangsúlyozta az izraeli külügyek irányítója.

Emlékeztetőül: A ciprusi hatóságok januárban átvizsgáltak egy ciprusi zászló alatt közlekedő orosz hajót, amely iráni fegyvereket szállított. A szállítmányt elkobozták. Izrael szerint a fegyvereket a Gázai Övezetbe szánták.


Megjegyzésem

Az Oferet Yecuka (Öntött Ólom) hadművelet sajnos nem ért célt, hiszen a Hamasz részéről gátlástalanul folytatódik az Izrael elleni rakétázás, a csempészalagutak helyreállítása a hadművelet leállítása óta folyamatosan tart, az alagutakon át történő fegyvercsempészet ismételten megindult, a Hamasz hatalma a Gázai Övezetben töretlen.

Izraelnek nincs könnyű dolga ezekben a napokban - hetekben. A kormányalakításon túl, őszintén szembe kell nézni a megoldásra váló feladatokkal - így többek között a Hamasz és Irán okozta problémákkal - illetve megnyugtató, felelősségteljes, okos döntést kell hozni a közeljövőre vonatkozóan, az Ország érdekeinek maximális figyelembevételével.

Kormányalakítás - Hivatali eskü & alkudozások

Hivatali eskü és alkudozások

avagy

kormányalakítás nehézségekkel

.

Tegnap letették a hivatali esküt a két hete megválasztott izraeli Kneszet képviselői. Egyelőre az Ehud Olmert vezette átmeneti kormány hivatalban marad, mert valójában, úgy igazán, még meg sem kezdődtek a koalíciós tárgyalások az új kormányról. Benjamin Netanjahu miniszterelnök-jelölt tegnap találkozott Roni Bar-On pénzügyminiszterrel, aki az ország gazdasági helyzetéről tájékoztatta, "nehogy Netanjahu a koalíciós tárgyalások folyamán teljesíthetetlen ígéreteket tegyen".

.

Hosszú, akár hat hétig is elhúzódó egyezkedésekre lehet számítani a politikai riválisok jeruzsálemi kormányalakítási tárgyalásain.

.

Netanjahu "alapvető gazdasági lépéseket" ígért az elmaradott térségekben működő iparvállalatok bezárása ellen. A gazdasági válság ugyanis egyre érezhetőbb Izraelben. A múlt hónapban mintegy 20 ezer ember vesztette el munkahelyét és tegnap az észak-izraeli Hacor lakosai tüntettek a szinte egyetlen munkahelyet biztosító helyi gyümölcsfeldolgozó gyár tervezett bezárásával szemben.

Nem hivatalosan arról is szó esett, hogy a Kadima párt mégis csatlakozhat a kormányhoz. A Kadima néhány vezetője óvatosan megpendítette, hogy "nem életcél az ellenzékbe vonulás" és bírálták Cipi Livni külügyminisztert, a párt elnökét: túl egyértelműen utasította el Netanjahu ajánlatait. Nyilvánosan ugyanakkor a Kadima egységesen támogatja Livnit. Az ultranacionalista pártokkal, amelyeket Netanjahu "természetes szövetségeseinek" nevezett, a Likud küldöttsége csak a hét végén kezdi meg a koalíciós tárgyalásokat.
.
Livni és Bibi sok mindenben egyetértettek, de a palesztin kérdésben nem. A kijelölt kormányfőnek a palesztinoknak teendő területi és egyéb engedmények másodlagos kérdések, míg a Kadima a békefolyamat folyatása feltételének tartja a kompromisszumokat. Livni emellett Netanjahunak elfogadhatatlan feltételeket szabott: szakítson a szélsőjobboldali radikális pártokkal. Ha a kijelölt kormányfő ezt megtenné, akkor elveszítené potenciális támogatóinak körét a Kneszetben.
.
Azt gondolom, hogy az elkövetkező hetekben az alkudozások-egyeztetések kapcsán sokat változhat a helyzet, s addig, amíg tető alá hozzák az új kormányt sok víz lefolyik a Jordánon.

Izraelt is elérte a válság

.

Az izraeli sajtó keddi jelentése szerint az ország gazdaság az elmúlt pénzügyi év utolsó negyedében már fél százalékkal kevesebbet bocsátott ki, mint egy évvel korábban, míg az előző negyedévekben még növekedett a GDP, bár egyre mérsékeltebb ütemben. Az izraeli gazdaság tavaly második félévi kifulladását jelzi, hogy a személyes fogyasztás 28 százalékkal esett vissza. Csökkent a kivitel és a beruházások volumene is, 6, illetve 5 százalékkal.

.

Hétfőn az izraeli jegybank kormányzója bejelentette, hogy Izrael történetében a legalacsonyabb szintre, 0,75 százalékosra mérsékli - 25 bázispontos csökkentéssel - az alapkamatot. A múlt év szeptembere óta már hét csökkentést hajtott végre a Bank of Israel, 4,25 százalékról léptetgetve alább irányadó kamatát. 2007-ben még 5,4 százalékkal növekedett az izraeli GDP, a múlt év második felében egészében éves szinten még 1,1 százalékkal.

Szegény embert még az ág is húzza - az elhíresült mondás igaz. Nem elég a kormányalakítás körüli bonyodalom, a válságkezelés nem kis feladatával is meg kell küzdenie Izraelnek.

Emberrablásra készültek a dzsihádisták

Az izraeli védelmi erők tegnap, egy nagyszabású támadást hiúsítottak meg az egyik gázai határátkelőhelynél, Kisszufimnál. A merénylet feltételezések szerint izraeli katonák vagy déli települések ellen irányult volna.

Az akció során két fegyveres palesztint értek tetten a határátkelőnél, akik robbanószerkezetet akartak elhelyezni. Az izraeli katonák ezt követően behatoltak Gázába, ahol tűzharcba keveredtek a fegyveresekkel. A merénylők elmenekültek, az izraeliek viszont a légierő egyik gépét vetették be, amely egy autóra, a fegyveresek által használt járműre lőtt ki rakétákat.

A palesztinok szerint ketten könnyebben megsérültek az incidensben, valamint egy épületet is találat ért.

Az Iszlám Dzsihád elnevezésű terrorcsoport honlapján megjelent, hogy a merénylettel izraeli katonákat akartak elrabolni. Azt is elmondták, hogy az izraeliek légicsapása előtt a csoport fegyveresei megrohamoztak egy házat Gázában, ahol információik szerint az izraeli védelmi erők különleges alakulatai tartózkodtak. Gázai terroristák eközben két kassam rakétát lőttek ki dél-izraeli civilekre. A hírforrások közlése szerint, a támadásokban senki sem sérült meg.

Izraeli választások 2009. - Kormányalakítás 2.

Jobb oldali kormány vagy

nagykoalíció?

A jobboldali Likudot vezető Benjámin Netanjahut javasolta csütörtökön miniszterelnöknek a február 10-i izraeli választások eredményének fényében "királycsinálónak" tartott Avigdor Lieberman ultranacionalista Jiszráél Béténu pártja. Azt is hozzátette ugyanakkor, hogy nagykoalícióban gondolkodik a centrista Kadima részvételével.

Benjámin Netanjahut, a jobboldali Likud vezetőjét támogatja Avigdor Lieberman ultranacionalista Jiszráél Béténu pártja az új izraeli kormánykoalíció megalakításában - jelentette csütörtökön az izraeli katonai rádió. "Benjámin Netanjahut javasoljuk kormányfőnek, de csak egy nagykoalíciós kormány élére" - hangsúlyozta a Likudnak szánt üzenetében a politikus.


Hozzátette, hogy azt szeretné, ha a Likud, a centrista Kadima és a Jiszráél Béténu alakítana közösen kormányt, amelyhez további kisebb pártok is csatlakozhatnak. A Kadimát vezető Cipi Livninek azt üzente, hogy egy esetleges nagykoalíció esetén mondjon le a korábban felvetett rotáció ötletéről, miszerint a ciklus alatt mindkét pártvezető betöltené két-két évig a miniszterelnökséget.

„Szerintünk három lehetőség áll előttünk. Egy nagykoalíció, ez a célunk. Egy szűk többség, ami bénultságot jelentene, de nem zárjuk ki, hogy részt vegyünk benne. A harmadik pedig az új választások kiírása, aminek semmi értelme nem lenne" - mondta Lieberman az államfőnek. Azt egyelőre nem közölte, hogy mik a pontos tervei arra az esetre, ha a Kadima-Likud együttműködés lehetetlennek bizonyul - írja a Haarec.

Még nem dőlt el semmi

.

A Likud üdvözölte Lieberman bejelentését, a párt vezetői pedig elmondták, hogy a Jiszráél Béténu vezetőjének feltételétől függetlenül is szélesebb koalícióban gondolkodtak. A párt közleményében jelezte, hogy Netanjahu megpróbálja majd meggyőzni a hivatalosan már ellenzéki szerepre készülő Munkapártot, hogy csatlakozzon kormánykoalíciójához. Emellett egy Netanjahu-Livni megbeszélést is kilátásba helyeztek.

.

A választást szűk előnnyel egyébként megnyerő Kadima miniszterelnök-jelöltje, Cipni Livni Liberman bejelentése után jelezte, hogy nem lépnek be egy olyan kormányba, amelyik nem szolgálja a békefolyamat érdekeit. „Ellenzékbe kell vonulnunk, mivel a csatlakozás a Likudhoz megroppantaná a Kadimát" - vélte Meír Sitrít belügyminiszter is.

.

A Likudnak a Kadima nélkül, a Jiszráél Béténu és a kisebb jobboldali pártok támogatásával is összesen 65 mandátuma lenne. Ugyanakkor arra is van esély, hogy végül néhány kisebb párt segítségével végül Lieberman nélkül alakul Kadima - Likud nagykoalíció.

.

Hétfőn kiderül

.

Simon Peresz államfő csütörtök este fejezi be konzultációit a parlamenti pártokkal, és péntek reggel várhatóan még egyszer magához kéreti Netanjahut és Livnit, hogy közösen próbáljanak megoldást találni. Végül vasárnap vagy hétfőn jelenti be, kit bíz meg kormányalakítással. A kijelölt miniszterelnöknek Peresz döntése után 28 napja van a kormányalakításra, amit szükség esetén 14 nappal meg lehet hosszabbítani.

.

A Kadima szerdán arról próbálta meggyőzni a centrista párthoz húzó elnököt, hogy először nekik adjon lehetőséget a kormánykoalíció létrehozására. A centrista pártnak ugyanakkor a jobboldali ellenfelek nélkül nincs lehetősége kormányalakításra, főleg azt követően, hogy a Munkapárt már bejelentette, hogy ellenzéki szerepre készül és egyik esélyes miniszterelnök-jelöltet sem támogatja. A Likud ennek megfelelően végig azzal érvelt, hogy Netanjahu sokkal kedvezőbb helyzetben van.

.

Daniel Kurtzer, az Egyesült Államok korábbi izraeli nagykövete kedden arról beszélt a The Jerusalem Postnak, hogy amerikai szempontból kedvezőtlen kombináció lenne egy Benjamin Netanjahu által vezetett izraeli kormány, amelyikben Avigdor Lieberman is szerepet kap. Szerinte lehetetlen ugyan nem, de mindenképpen nagyon nehéz lenne a békefolyamatok előremozdítása ebben a felállásban. Az Obama kormányzat elemzők szerint legszívesebben egy Likud-Kadima nagykoalícióból felálló kormányt látna az ország élén, a vékony többségű jobboldali kormány ugyanis semmiképpen nem kedvezne a béketárgyalásoknak.

.

A szélsőjobboldali Lieberman egyébként éppen csütörtökön a legfőbb amerikai zsidó szervezetek küldöttjeivel találkozva arról beszélt, hogy nem tartja a legfontosabb megoldandó kérdésnek az izraeli-palesztin konfliktust. A Jiszráél Béténu vezetője szerint tévedés ezt a konfliktust a megszálláshoz vagy telepek építéséhez kötni, mivel Izraelnek már 1967. júniusa (Gáza és Ciszjordánia izraeli megszállása) előtt is szembe kellett néznie a palesztin terrorizmussal.

.

Emlékeztetóül: A február 10-én megtartott választásokon a 120 parlamenti helyből a centrista Kadima 28, a jobboldali Likud pedig 27 képviselői helyet szerzett. A szélsőjobboldali Jiszráél Béténu (Izrael a Hazánk) 15 mandátummal a harmadik legerősebb csoport lett a 18. Knesszetben, míg a negyedik helyen 13 mandátummal a baloldali Munkapárt végzett.

.

Hamasz: 1400 palesztin rab

Shalit tizedes ára

.

Izrael addig nem oldja fel a Gázai övezet blokádját, amíg a Hamasz nem hajlandó elengedni a terrorszervezet fogságában lévő izraeli katonát. Erről Ehud Olmert távozó miniszterelnök biztonsági hivatala döntött egyhangúlag.

.

A kormány biztonsági hivatalának ülése után az izraeli belügyminiszter elmondta: a Hamasz szóvivője kijelentette, hogy a terrorcsoportnak nincs ellenvetése Shalit szabadonbocsátását illetően, amennyiben Izrael teljesíti követeléseiket. Az iszlamista szervezet közel 1400 Izraelben fogvatartott palesztin elengedését követeli.

.

Izrael viszont Shalit tizedes elengedésétől teszi függővé az Egyiptom által javasolt hosszú távú tűzszüneti megállapodást.

.

Emlékeztetőül: Izrael és a Hamasz között január közepe, az Öntött Ólom hadművelet vége óta folynak a tűzszüneti tárgyalások egyiptomi közvetítéssel.

.

Megjegyzésem

.

Hibának tartom a Hamasszal történő tárgyalásokat, még akkor is, ha az egyiptom közvetítésével, indirekt módon történik. Izrael nem tekinthet tárgyalópartnernek egy terrorszervezetet.

.

1. Terroristákkal nem tárgyalni kell, hanem ellehetetleníteni kellett volna a terrort és a terrorszervezetet.

.

2. Izrael megtanulhatta már történelme során, hogy csak a "vaserőd" elv érvényesítésével oldódhat meg a terror ellen, a létért vívott harc.

.

3. Az Öntött Ólom hadműveletet Izrael befejezetlenül zárta le, mely számomra érthetetlen. Persze lehet azt mondani, hogy ez a Hamasz már nem az a Hamasz, lehet arra hivatkozni, hogy a cél a Hamasz meggyengítése volt és ez megtörtént, lehet keresni és kreálni magyarázatokat, melyek számomra magyarázkodásnak tűnnek. Való igaz, hogy jópár terrorostával végzett Izrael, illetve jópár terrorista kézrekerült, továbbá az infrastruktúra meggyengült, viszont az igazi célt a Hamasz felszámolását, és pozíciójának megdöntését Gázában, nem értük el. Ennek ékes bizonyítéka, hogy továbbra is gátlástalanul folytatódik a Hamasz részéről Dél-Izrael rakétázása, holott ennek a 8 éve permanensen tartó áldatlan állapotnak a megszüntetése volt az eredeti cél, mely a Hamasz teljes felszámolása nélkül nem érhető el. Persze lehet mindenféle egyezményekről papírokat gyártani, csak épp ez nem old meg semmit. Szerintem.

.

4. Érthetetlen számomra, hogy Izrael ismét az alkudozás pozícióját választja. Gilád Shalit szabadonbocsátását az Oferet Yecukával (Öntött Ólom) kellett volna összekötni, s olyan mértékű katonai nyomást mérni a Hamaszra, hogy ezen nyomás hatására minden további alku nélkül adják vissza az elrabolt Gilad Shalitot.

.

5. A tűzszünet megkötése formális. Senki nem gondolhatja komolyan, hogy a Hamasz bármit is betart, mint ahogy eddig sem tartott be semmit. A tavalyi tűzszünet is megsértésre került, több száz kassam landolt Dél-Izraelben. Sőt. Jelenleg sincs nap, hogy kassamot vagy grád-ot ne kapna a Hamasz "jóvoltából" Izrael.

.

Természetesen a fentiek kimondottan laikusként, magánvélemény gyanánt írtam le.

Ismét...

.

Az általam fent leírtakat sajnos újra megerősítette az élet. Két kassamrakétával és két aknagránáttal támadták ismét Izrael déli részét a Gázai övezetből csütörtök hajnalban - közölte az izraeli hadsereg szóvivője.

.

Az akcióban senki sem sebesült meg szerencsére, anyagi kár sem keletkezett. Az eset újabb megsértése az izraeli hadseregnek a Gázai Övezet elleni háromhetes offenzíváját lezáró január 18-i nem hivatalos tűzszünetnek.

.

Emlékeztetőül: A hadműveletet Izrael azért indította, hogy véget vessen a Gázai övezetből kiinduló rakétacsapásoknak, de a tűzszünet óta számtalan rakétával támadták Izraelt, ami újabb izraeli megtorlásokat eredményezett.

.

Szerdáról csütörtökre virradóan az izraeli hadsereg rövid időre behatolt Gázába, majd palesztin fegyversekkel vívott rövid összecsapás után visszavonult - közölték szemtanúk. Tájékoztatásuk szerint az izraeli páncélosok helikopterek fedezetében törtek be Gáza keleti részébe, ahol azt követően nyitottak tüzet, hogy harckocsi-elhárító rakétákkal lőtték őket. (A fotó illusztráció.)