Jobb oldali kormány vagy
nagykoalíció?
A jobboldali Likudot vezető Benjámin Netanjahut javasolta csütörtökön miniszterelnöknek a február 10-i izraeli választások eredményének fényében "királycsinálónak" tartott Avigdor Lieberman ultranacionalista Jiszráél Béténu pártja. Azt is hozzátette ugyanakkor, hogy nagykoalícióban gondolkodik a centrista Kadima részvételével.
Benjámin Netanjahut, a jobboldali Likud vezetőjét támogatja Avigdor Lieberman ultranacionalista Jiszráél Béténu pártja az új izraeli kormánykoalíció megalakításában - jelentette csütörtökön az izraeli katonai rádió. "Benjámin Netanjahut javasoljuk kormányfőnek, de csak egy nagykoalíciós kormány élére" - hangsúlyozta a Likudnak szánt üzenetében a politikus.
Hozzátette, hogy azt szeretné, ha a Likud, a centrista Kadima és a Jiszráél Béténu alakítana közösen kormányt, amelyhez további kisebb pártok is csatlakozhatnak. A Kadimát vezető Cipi Livninek azt üzente, hogy egy esetleges nagykoalíció esetén mondjon le a korábban felvetett rotáció ötletéről, miszerint a ciklus alatt mindkét pártvezető betöltené két-két évig a miniszterelnökséget.
„Szerintünk három lehetőség áll előttünk. Egy nagykoalíció, ez a célunk. Egy szűk többség, ami bénultságot jelentene, de nem zárjuk ki, hogy részt vegyünk benne. A harmadik pedig az új választások kiírása, aminek semmi értelme nem lenne" - mondta Lieberman az államfőnek. Azt egyelőre nem közölte, hogy mik a pontos tervei arra az esetre, ha a Kadima-Likud együttműködés lehetetlennek bizonyul - írja a Haarec.
Még nem dőlt el semmi
.
A Likud üdvözölte Lieberman bejelentését, a párt vezetői pedig elmondták, hogy a Jiszráél Béténu vezetőjének feltételétől függetlenül is szélesebb koalícióban gondolkodtak. A párt közleményében jelezte, hogy Netanjahu megpróbálja majd meggyőzni a hivatalosan már ellenzéki szerepre készülő Munkapártot, hogy csatlakozzon kormánykoalíciójához. Emellett egy Netanjahu-Livni megbeszélést is kilátásba helyeztek.
.
A választást szűk előnnyel egyébként megnyerő Kadima miniszterelnök-jelöltje, Cipni Livni Liberman bejelentése után jelezte, hogy nem lépnek be egy olyan kormányba, amelyik nem szolgálja a békefolyamat érdekeit. „Ellenzékbe kell vonulnunk, mivel a csatlakozás a Likudhoz megroppantaná a Kadimát" - vélte Meír Sitrít belügyminiszter is.
.
A Likudnak a Kadima nélkül, a Jiszráél Béténu és a kisebb jobboldali pártok támogatásával is összesen 65 mandátuma lenne. Ugyanakkor arra is van esély, hogy végül néhány kisebb párt segítségével végül Lieberman nélkül alakul Kadima - Likud nagykoalíció.
.
Hétfőn kiderül
.
Simon Peresz államfő csütörtök este fejezi be konzultációit a parlamenti pártokkal, és péntek reggel várhatóan még egyszer magához kéreti Netanjahut és Livnit, hogy közösen próbáljanak megoldást találni. Végül vasárnap vagy hétfőn jelenti be, kit bíz meg kormányalakítással. A kijelölt miniszterelnöknek Peresz döntése után 28 napja van a kormányalakításra, amit szükség esetén 14 nappal meg lehet hosszabbítani.
.
A Kadima szerdán arról próbálta meggyőzni a centrista párthoz húzó elnököt, hogy először nekik adjon lehetőséget a kormánykoalíció létrehozására. A centrista pártnak ugyanakkor a jobboldali ellenfelek nélkül nincs lehetősége kormányalakításra, főleg azt követően, hogy a Munkapárt már bejelentette, hogy ellenzéki szerepre készül és egyik esélyes miniszterelnök-jelöltet sem támogatja. A Likud ennek megfelelően végig azzal érvelt, hogy Netanjahu sokkal kedvezőbb helyzetben van.
.
Daniel Kurtzer, az Egyesült Államok korábbi izraeli nagykövete kedden arról beszélt a The Jerusalem Postnak, hogy amerikai szempontból kedvezőtlen kombináció lenne egy Benjamin Netanjahu által vezetett izraeli kormány, amelyikben Avigdor Lieberman is szerepet kap. Szerinte lehetetlen ugyan nem, de mindenképpen nagyon nehéz lenne a békefolyamatok előremozdítása ebben a felállásban. Az Obama kormányzat elemzők szerint legszívesebben egy Likud-Kadima nagykoalícióból felálló kormányt látna az ország élén, a vékony többségű jobboldali kormány ugyanis semmiképpen nem kedvezne a béketárgyalásoknak.
.
A szélsőjobboldali Lieberman egyébként éppen csütörtökön a legfőbb amerikai zsidó szervezetek küldöttjeivel találkozva arról beszélt, hogy nem tartja a legfontosabb megoldandó kérdésnek az izraeli-palesztin konfliktust. A Jiszráél Béténu vezetője szerint tévedés ezt a konfliktust a megszálláshoz vagy telepek építéséhez kötni, mivel Izraelnek már 1967. júniusa (Gáza és Ciszjordánia izraeli megszállása) előtt is szembe kellett néznie a palesztin terrorizmussal.
.
Emlékeztetóül: A február 10-én megtartott választásokon a 120 parlamenti helyből a centrista Kadima 28, a jobboldali Likud pedig 27 képviselői helyet szerzett. A szélsőjobboldali Jiszráél Béténu (Izrael a Hazánk) 15 mandátummal a harmadik legerősebb csoport lett a 18. Knesszetben, míg a negyedik helyen 13 mandátummal a baloldali Munkapárt végzett.
.
Hamasz: 1400 palesztin rab
Shalit tizedes ára
.
Izrael addig nem oldja fel a Gázai övezet blokádját, amíg a Hamasz nem hajlandó elengedni a terrorszervezet fogságában lévő izraeli katonát. Erről Ehud Olmert távozó miniszterelnök biztonsági hivatala döntött egyhangúlag.
.
A kormány biztonsági hivatalának ülése után az izraeli belügyminiszter elmondta: a Hamasz szóvivője kijelentette, hogy a terrorcsoportnak nincs ellenvetése Shalit szabadonbocsátását illetően, amennyiben Izrael teljesíti követeléseiket. Az iszlamista szervezet közel 1400 Izraelben fogvatartott palesztin elengedését követeli.
.
Izrael viszont Shalit tizedes elengedésétől teszi függővé az Egyiptom által javasolt hosszú távú tűzszüneti megállapodást.
.
Emlékeztetőül: Izrael és a Hamasz között január közepe, az Öntött Ólom hadművelet vége óta folynak a tűzszüneti tárgyalások egyiptomi közvetítéssel.
.
Megjegyzésem
.
Hibának tartom a Hamasszal történő tárgyalásokat, még akkor is, ha az egyiptom közvetítésével, indirekt módon történik. Izrael nem tekinthet tárgyalópartnernek egy terrorszervezetet.
.
1. Terroristákkal nem tárgyalni kell, hanem ellehetetleníteni kellett volna a terrort és a terrorszervezetet.
.
2. Izrael megtanulhatta már történelme során, hogy csak a "vaserőd" elv érvényesítésével oldódhat meg a terror ellen, a létért vívott harc.
.
3. Az Öntött Ólom hadműveletet Izrael befejezetlenül zárta le, mely számomra érthetetlen. Persze lehet azt mondani, hogy ez a Hamasz már nem az a Hamasz, lehet arra hivatkozni, hogy a cél a Hamasz meggyengítése volt és ez megtörtént, lehet keresni és kreálni magyarázatokat, melyek számomra magyarázkodásnak tűnnek. Való igaz, hogy jópár terrorostával végzett Izrael, illetve jópár terrorista kézrekerült, továbbá az infrastruktúra meggyengült, viszont az igazi célt a Hamasz felszámolását, és pozíciójának megdöntését Gázában, nem értük el. Ennek ékes bizonyítéka, hogy továbbra is gátlástalanul folytatódik a Hamasz részéről Dél-Izrael rakétázása, holott ennek a 8 éve permanensen tartó áldatlan állapotnak a megszüntetése volt az eredeti cél, mely a Hamasz teljes felszámolása nélkül nem érhető el. Persze lehet mindenféle egyezményekről papírokat gyártani, csak épp ez nem old meg semmit. Szerintem.
.
4. Érthetetlen számomra, hogy Izrael ismét az alkudozás pozícióját választja. Gilád Shalit szabadonbocsátását az Oferet Yecukával (Öntött Ólom) kellett volna összekötni, s olyan mértékű katonai nyomást mérni a Hamaszra, hogy ezen nyomás hatására minden további alku nélkül adják vissza az elrabolt Gilad Shalitot.
.
5. A tűzszünet megkötése formális. Senki nem gondolhatja komolyan, hogy a Hamasz bármit is betart, mint ahogy eddig sem tartott be semmit. A tavalyi tűzszünet is megsértésre került, több száz kassam landolt Dél-Izraelben. Sőt. Jelenleg sincs nap, hogy kassamot vagy grád-ot ne kapna a Hamasz "jóvoltából" Izrael.
.
Természetesen a fentiek kimondottan laikusként, magánvélemény gyanánt írtam le.
Ismét...
.
Az általam fent leírtakat sajnos újra megerősítette az élet. Két kassamrakétával és két aknagránáttal támadták ismét Izrael déli részét a Gázai övezetből csütörtök hajnalban - közölte az izraeli hadsereg szóvivője.
.
Az akcióban senki sem sebesült meg szerencsére, anyagi kár sem keletkezett. Az eset újabb megsértése az izraeli hadseregnek a Gázai Övezet elleni háromhetes offenzíváját lezáró január 18-i nem hivatalos tűzszünetnek.
.
Emlékeztetőül: A hadműveletet Izrael azért indította, hogy véget vessen a Gázai övezetből kiinduló rakétacsapásoknak, de a tűzszünet óta számtalan rakétával támadták Izraelt, ami újabb izraeli megtorlásokat eredményezett.
.
Szerdáról csütörtökre virradóan az izraeli hadsereg rövid időre behatolt Gázába, majd palesztin fegyversekkel vívott rövid összecsapás után visszavonult - közölték szemtanúk. Tájékoztatásuk szerint az izraeli páncélosok helikopterek fedezetében törtek be Gáza keleti részébe, ahol azt követően nyitottak tüzet, hogy harckocsi-elhárító rakétákkal lőtték őket. (A fotó illusztráció.)
No comments:
Post a Comment