Zsidó hónapok eseményei - Ádár

Ádár az év 12. hónapja ha a hónapokat Niszántól számítjuk, a 6. hónap, ha Tisritől, ahogy azt napjainkban tesszük.

Az Ádár szó babilóniai gyökerű, akkád eredetű. Akkádul a hónap neve: Ádáru, és Ádár séninek (a második ádár hónap, amit beiktatunk, ha az év szökőév, sáná meuberet) a neve Archu Nákru Ádáru. A zsidók a hónapok nevét Babilóniából hozták. Ádáru akkádul azt jelenti: sötét, borongós.

Miért lett ez a hónap neve? Mert ez a téli esős évszak utolsó hónapja, és ilyenkor az ég felhős, borongós. Eszerint az akkád "Ádáru" szóból származik a héber Ádár név. Egy másik magyarázat szerint az Ádár, a héber "Ádir" szóból származik, mert ebben a hónapban nagy csodák történtek Izrael népével, és "Ádir" azt jelenti: nagy, hatalmas. Egy harmadik magyarázat szerint, az Ádár szó a héber "Hádár" szóból származik, ami szépséget jelent, ahogy bölcseink magyarázzák: "Hádár kiblu bime Achásvéros", szépen, ünnepélyesen fogadták el a zsidók a Tórát Áchásvéros idejében, ahogy írva van: "kimu vekiblu" (Eszter 9:27), "betartották és elfogadták [önként]", vagyis betartották, amit már elfogadtak, (a Tórát) Purim idején.

A hónap csillagjegye: halak (dágim), a midrás szerint azért, mert az esőzések miatt, ebben a hónapban különösen szaporodnak a halak. Egy másik magyarázat egy remezt, utalást talál Josuá ben Nunra, ugyanis Mózes halála után, Zájin Ádárkor (Ádár hónap 7-én), Ő lett a nép vezetője, és az Ő nevében a nun, héberül "halat" jelent. Bölcseink szerint ezért lett a hónap szimbóluma a hal. A haszidikus irodalomban úgy magyarázzák, hogy azért a dág (hal) a hónap szimbóluma, mert Mózes, Ádár hónap 7-én született és hunyt el, és ha összeadjuk a héber dág szó betűit, hetes számot kapunk (dálet + gimmel).

Ádár hónap eseményei

- Ádár 1-én hirdették ki minden évben, hogy a nép hozzon fél sékelt adományként a Szentély karbantartására, és a közösségi áldozatok vásárlására, illetve hogy meg tudják belőle javítani az utakat, amin a nép, a következő hónapban feljön Jeruzsálembe. Ezért a Bét Din már Niszán előtt egy hónappal (Ádár 1-én) kihirdette, hogy mindenki hozzon fél sékelt, hogy még idejében meg tudják venni a közösségi áldozatokat és megjavítani a Szentélyt Peszách előtt. Ezért nevezik, Rosh Chódes Ádár előtti szombatot párását skálimnak, vagyis a "sékelek fejezetének".

Mikor a hónapokat még nem naptár szerint állapították meg, hanem tanuk alapján hirdették ki az Újholdat, a Bét Din küldöttei, miután megtudták, hogy az előző hónap 29 vagy 30 napos volt (chászér vagy málé) a diaszpórába mentek, hogy elmondják a külföldön élő zsidóknak, mikor lesz Purim és mikor kell a Megilát olvasni. Ádár volt az egyik, azon hat hónap közül, amikor a küldöttek külföldre mentek, hogy elmondják hogy a hónap teljes vagy hiányos volt, mert ettől függött, hogy a rákövetkező Niszán hónapban mikorra esnek az ünnepek.

- Ádár 7-én született és halt meg Mózes (Megilá 13b). A Chevrá Kádisá tagjai böjtölni szoktak ezen a napon, hogy bocsánatot kérjenek ezáltal, ha egy halottal, véletlenül, nem bántak volna tisztességgel. Ez a nap, minden évben Tecáve heti szakaszára esik, akár 12 hónapos akár 13 hónapos az év. Ebben bölcseink egy jelet találtak, ugyanis ez az egyetlen fejezet a Tórában, amiben nincs megemlítve Mózes neve. Mózes kérte az Örökkévalót: "Ha elpusztítja népét, az ő nevét is törölje ki Tórájából". Bár a népet nem pusztította el az Örökkévaló, de mivel egy cádik szavának valamilyen formában mindenképpen teljesülnie kell, nincs említve ebben a heti szakaszban Mózes neve.

- Ádár 13-án nagy vereséget szenvedtek a görögök Nikánor vezetése alatt Juda Makkabi ellen. Nikánort elfogták és megbüntették, amiért szidta az Örökkévalót és Jeruzsálemet. Ez a nap sok éven át ünnepnap volt, de idővel elfelejtették, és később épp ez a nap lett Tá'ánit Eszter, Eszter böjtje.

- Ádár 14-én Áchásvéros király idejében pihentek meg a zsidók a fallal körül nem vett városokban a harcok után. Ennek örömére ünnepeljük meg mi is minden évben Purim ünnepét.

- Ádár 15-én a fallal körülvett városok is megpihentek, ennek emlékére van Susán Purim mind a mai napig, azokban a fallal körülvett városokban melyek Józsua idejében léteztek.

- Ádár 16-án kezdték újra építeni Jeruzsálem falait Nechemjá idejében. Ezt a napot szintén ünnepnapnak kiáltották ki, mert nagy öröm volt a zsidóknak, hogy építik a városfalat.

- Ádár 20-án nagy ünnepnapot tartottak a zsidók. Choni Hámáágél nagy cádik volt a Második Templom idején (Tá'ánit 19a), mikor is a nép kérésére esőért imádkozott, és mivel az Örökkévaló meghallgatta imáját eleredt az eső ezen a napon.

A Midrás (Jálkut Simoni) szerint mikor Hámán sorsot vetett és Ádárt kapta, nagyon örült, ugyanis ebben a hónapban nem talált semmit, amit a zsidók javára írhatott volna, és ezt még tetézte, hogy ebben a hónapban hunyt el vezetőjük, Mózes. Ezért azt gondolta, hogy ez a hónap lesz a legjobb arra, hogy elpusztítsa a zsidókat és így szólt: "Elfogtam őket (a zsidókat) mint a halász hálójában a halakat." Erre az Örökkévaló így válaszolt neki: "Fordítva lesz: a zsidók fogják legyőzni ellenségeiket és téged is!" Ezért mondták bölcseink: "Misenichnász Ádár márbim beszimchá" Mikor beköszönt Ádár hónapja, sokasítsuk meg a boldogságot!

Szökőévben két Ádár hónapot is találhatunk a naptárban, nevük: Ádár álef és Áádár bét. Ilyenkor Ádár álef 30 napos, Ádár bét pedig 29 napos. A különböző események, melyeket más évben Ádárban tartanak - például: Eszter böjtje, Purim, Susán Purim, a Bár Micvák és a Bát Micvák - Ádár bétben kerülnek megtartásra, de a Káddisokat Ádár alefben mondjuk.

(Eliezer Slomovits nyomán)

.

Fotó: Megilá (Eszter-tekercs)